Cserépkályha használati útmutató


Cserépkályha használati útmutató

Javaslatok a cserépkályha használatához

Szárítófűtés

A kályhát elkészülte után, mintegy két hétig gyenge fűtéssel kell kiszárítani, ha a természetes száradás biztosítható, akkor a szárítófűtés folyamata 3-4 napra rövidül. Télen biztosítani kell a fagymentes száradást!:
o Pár nap szikadás után naponta egy-kétszer kevés fával begyújtunk, lehetőség szerint sok levegőt beengedve a cserépkályha szellőző nyílásain, ezzel biztosítva, hogy a füstgáz híg maradjon.
o A fa mennyiségét a hetedik-nyolcadik nap után fokozatosan növelhetjük, de a kályhát még nem szabad kézmelegnél jobban felfűteni.
o A kályhát a tűz leégése után sem szabad lezárni, hogy a kályhában keletkező gőz a kéményen keresztül akadálytalanul távozhasson. Ha a szárítás folytán a csempék elszennyeződnek, a csempéket szükség esetén át kell törölni (a máz repedései megjelennek (hárisz)).
o A két hét letelte után, az első felfűtés végén a szellőző nyílásokat a biztonság kedvéért még hagyjuk nyitva.

Szárító fűtés során a cserépkályha használati útmutató szerint járjon el mindig.

Üzemeltetés

o Begyújtás előtt a rostélyt tisztítsuk le, a hamut szedjük ki, szellőztessünk, ha szükséges a kéményt melegítsük elő. Tökéletesen záródó nyílászáróknál szellőztető állásba állítjuk a vasalatot (általában a bukó és a nyíló állás közt van) vagy résnyire nyitva hagyunk valahol egy ablakot az égési levegő utánpótlására (a kályha az égéshez szükséges levegőt a lakás légteréből szerzi). A kályha működését a mesterséges szellőzők és szagelszívók befolyásolhatják, erre külön ügyelni kel! Mindig fokozatosan, lassan fűtsük fel a kályhát a hirtelen hőtágulás okozta károk elkerülése véget (csempe repedés, fugák túlzott megnyílása)!
o Begyújtáshoz használjunk újságpapírt (ne legyen fényes), apróra vágott fát vagy alágyújtóst. A tűztér méretétől függően 4-10 db közepes vastagságú fahasábot (közepes méretű fahasáb átmérője 8-10 cm). A tüzelőanyagot úgy helyezzük el a tűztérben, hogy könnyen és egyenletesen kapjon levegőt (gúlaszerűen).
o Ha a kályhára a felfűtés alatt újabb adag tüzelőt rakunk, azt mindig csak akkor tegyük, ha az előző adag már nem lángol, csak parázslik.
o A kályhát nem szabad túlfűteni, inkább naponta kétszer gyújtsunk be (túlfűtött a kályha, ha a csempék felületi hőmérséklete meghaladja a 80 c°, a fugák túlzottan megnyílnak, elszíneződnek, repednek, potyognak). A cserépkályha és a csempekandallóval való fűtés lényege , hogy viszonylag lassú tüzeléssel egyenletesen felfűtsük a kályha tömegét, és az így hosszan biztosítja a helyiség egyenletes fűtését.
o Az égés alatt gondoskodni kell a megfelelő levegőszabályozásról, hogy minél tökéletesebb legyen az égés, azaz friss, de nem túl gyors égésre kell törekedni. Általában 40-80 perc alatt zajlik le egy adag tüzelőanyag elégése a mennyiségtől függően.
o A kályhát lezárni (a huzatszabályzót lezárni, az ajtót, amin az égéshez szükséges levegőt biztosítjuk becsukni) akkor szabad, ha a tüzelőanyag már nem lángol, csak parázslik (ilyenkor már nem tartalmaz éghető gázokat, nincs robbanásveszély).

Nagyobb tüzelőajtó esetén a felülről való begyújtást alkalmazzuk inkább, mert tökéletesebb az égés, jobban hasznosulnak a felszabaduló éghető gázok. Kevésbé szennyezzük környezetünket, kevesebb tüzelőanyagot kell használnunk.
A felülről való begyújtás lényege, hogy az elégetni kívánt maximum a kályha adatlapján ill. a kályhásmester javaslata alapján ajánlott mennyiséget, egyszerre helyezzük el lazán a  tűztérben, majd a tetejére tesszük az alágyújtóst és az aprófát és meggyújtjuk. A kályha tűztérajtaján kellő szellőzést kell biztosítani, hogy egyenletesen tudjon a tűz égni. Teljes parázsnál szabad csak lezárni teljesen a szellőzést.

A kályha használata ellőtt, kérjük gondosan tanulmányozza át a cserépkályha használati útmutató tartalmát.

Karbantartás

5 évente a tüzelőberendezést, évente a füstelvezető csatornát és a kéményt meg kell tisztítani a koromtól. Fontos a tűztér átvizsgálása, a csatlakozások tömítettségének ellenőrzése, a fugázás javítása (a fugázó anyag öregedése, kipotyogása helyenként, természetes folyamat a cserépkályha dilatációjából adódik, csak a látható oldalak vannak kifugázva (hátsó oldal nincs), esztétikai szempontok az irányadók), tisztítás. Érdemes szakember segítségét igénybe venni! Célszerű erre már a fűtési időszak végén sort keríteni!

Tüzelőanyag

A kályha nem hulladékégető mű. Ha szemetet éget kályhájában, azzal árt környezetének és tüzelőberendezésének!
o fa (száraz, kis nedvességtartalmú (2 éves), általában keményfa), 1 kg nedves fa (típustól függően) 1.750 – 2.000 Kcal/kg hőt termel, míg ugyanekkora tömegű száraz fa (ugyanabból a típusból) 3.500 – 4.000 Kcal/kg energiát képes előállítani: a nyirkos fával való fűtés tehát energiaveszteséget jelent és füstöt képez. Vízteres kályhák fokozottan érzékenyek a fa nedvesség tartalmára, nagyobb a kondenzációs veszély, szurokképződés. A kályha és kémény állagának megóvása végett kerülni kell a nedves fával való fűtést ill. a fojtott tüzelést.
o biobrikett (fokozott figyelmet igényel, intenzív, gyors égése hirtelen nagy hőt szabadít fel)

Kérjük a kályha használata során, mindig vegye figyelembe a cserépkályha használati útmutató tartalmát!